Ezek a fák is az adventi vásárra készültek.
Egyforma a fűzésük, méretük, és mégis mindegyik kicsit más, mert eltérőek a színek és a kaspók.
Sajnos pont a színek nem látszanak jól, de hiába vártam, nem süt a nap.
(Majd egyszer kicserélem ezeket a képeket, ha sikerül jobbakat készítenem.)
Bejegyzések
Nagyon szépek a fűzfatestvérkék, Évi! És bár a fűzfára a szomorú jelzőt ragasztották, a Te "átiratodban" üdének és derűsnek hatnak még napsütés nélkül is . Bravó!
VálaszTörlésKöszönöm Csilla! Már gondoltam is rá, hogy a bal felső fűzfa lehetne a védjegyem :-)
VálaszTörlésRokoni-baráti körben annak van a legnagyobb sikere.
Évi, igyekszem változatosan dicserni a műveidet, de azt hiszem kezdek kifogyni a hasonlatokból, egyszerűen túlteljesítesz. Nekem sosem volt kedvencem a fűzfa a neve miatt, ahogyan az árvácskákat sem kedveltem igazán. Ehhez képest van néhány a bejárati ajtóm előtt és oda vagyok értük. Itt nem illették őket ilyen melankólikus névvel. Fűzfánk is van a kertben és gyönyörű, épp olyan, mint a bal felső vagy bal alsó, nem igazán tudom eldönteni, de mindenesetre van hangulatuk és egyáltalán nem szomorkás! Na és akkor a képcseréd! Van története? Puszi!
VálaszTörlésÁgi, nekünk is volt egy kecskefűz az ablak előtt, de sajnos nem bírta a szélcsatornát, kettétört. Még azóta sem pótoltam a helyét.
VálaszTörlésÉs az árvácskákat is nagyon szeretem, változatos színei miatt.
A képcsere nem nagy történet, Domi fiam szülinapját ünnepeltük családi körben vasárnap, és mindenki fényképezett. Ezt a képet érdekesnek találtam, mert nem annyira egyértelmű :-)
Érdekes, hogy a szín és a kaspó mennyire más jellegűvé teszi a fákat, de nagyon hangulatosak, így csoportban. És tényleg nem szomorúak, hiába lógatják az ágaikat. Ahogy gyűlik a kollekciód, Évi, egyre nehezebb választani. Az ember mindjárt egy egész erdőt szeretne.:)
VálaszTörlésKöszönöm Magdi! :-)
VálaszTörlés