Sajnos eggyel kisebb méretű koszorút vettem, mint kellett volna, ezért tűnik rajta minden kicsit nagyobbnak.
De a masnikat kisfiam választotta, szerinte nincs karácsony piros nélkül.
2009/11/29
Adventi ajtódísz
Sajnos eggyel kisebb méretű koszorút vettem, mint kellett volna, ezért tűnik rajta minden kicsit nagyobbnak.
De a masnikat kisfiam választotta, szerinte nincs karácsony piros nélkül.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Ehhez foghatót még sosem láttam. Tüneményesen szép lett masnistól, mindenestől! De hogy még egy kis karácsonyfát is belekomponáltál, Évi! Gratulálok!
VálaszTörlésKöszönöm Csilla! Tudod, a fejemben még sokkal szebbnek látszott. Így készen már kicsit giccsesnek tűnik.
VálaszTörlésAz utóbbi években magam készítem az adventi koszorúnkat (Domi segítségével persze), így adta magát, hogy az ajtódíszt is felújítsam. A tavaszi koszorú lett téliesítve. Az alapötlet a karácsonyfa volt, amiből mostanában elég sokat fűztem. Majd jövő héten megláthatod őket.
Ezek után mit gondolhatok magam felől, akinek még mindig az őszi műanyag-almás koszorúja éktelenkedik az ajtóján. Az úgy volt, hogy ma délután meglesz, de három órán keresztül raktuk össze az új ping-pong asztalt és a koszorúból csak egy álomkép maradt. De íme itt a Tiéd, Évikém! És szebb, mint az én álomképem. Ebben legalább gyönyörködhetek ma este a sajátom helyett, és hozzáolvasva Csilla versét, már otthon is érzem magam. Pótoltok minden hiányosságomat és nagyon hálás vagyok érte! Fantasztikus munkát végeztél megint. Gratulálok!
VálaszTörlésNagyon szép lett, Évi, igazán lelkesítő! Kisfiaddal egyetértek, divatok jönnek-mennek, de én is ragaszkodom a piroshoz.
VálaszTörlésÁgi, ha vígasztal, nem vagy egyedül. Én még mindig az őszbe kapaszkodom és nehezemre esik beletörődni, hogy itt a tél.
Valljuk be Ági, hogy a ping-pong asztal sokkal hasznosabb! Szaladgálj csak körülötte a fiúkkal, ők annak jobban örülnek, mint egy koszorúnak.
VálaszTörlésÉn meg annak örülök, hogy örömet szereztem Neked. :-)
Magdi, én sem várom a telet. Szerintem én vagyok az egyetlen ember, aki utálja a havat. Az ünnepeket viszont nagyon szeretem, különösen mióta gyerekeim vannak, és hisznek a csodákban. Vagy legalább úgy csinálnak.
Köszönöm, hogy írtatok!!