Indiai pálma

Ezt a pálmát sokáig fűztem, sokáig tartott az ágak összerakása is, de a legtöbb időt a hozzá illő kaspó megtalálása vette igénybe.
Nem is vagyok teljesen elégedett vele, de ez volt a (szerintem) legjobb választás a kínálatból.
Igyekszem igényes lenni a kaspókkal, mert, ha már annyi munkát fektetek a fűzésbe, nem akarom agyonvágni a végeredményt egy esetleg ízléstelen, nem a növényhez illő edénnyel.

Sajnos a nap csak nem akar sütni, ezért a fényképek nem adják vissza a gyöngyök szép csillogását. Természetes fényben szebben látszódna a kétféle zöld keveredése.

Piros virágos

Ez megint egy tavaszi, virágzó fa, amit szintén még nyáron készítettem.
Még csak a tél közepén járunk és éppen havas eső esik, de nekem már nagyon hiányoznak a színek és a napsütés.
Ti szeretitek (még) a telet?
 
 

Magdi fája

Ezt a fát már láthattátok Magdi blogján, hiszen ezt ő kapta karácsonyra.
Férje keresett meg az ünnepek előtt néhány nappal, kedves kérés volt, nagyon szívesen készítettem.
Bevallom, menet közben kicsit féltem, hogy sikerül-e megoldanom a feladatot, de amikor több fa közül is ez lett kiválasztva, megnyugodtam.



És azóta már tudom, hogy Magdi örült a karácsonyi tavasznak!

Ünnepek

Ezeket a karácsonyfákat megrendelésre készítettem, mindegyik valakinek (remélem) kedves ajándéka lesz az ünnep alkalmából.

Ezzel a képpel szeretnék Mindenkinek

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és nagyon boldog Új Évet kívánni.

Megint egy Adventi Vásár

Az idei vásáron ezeket a mini fákat árulta Domi.

Csak ennyi tudtam időben elkészíteni, de még így is a legkisebb megmaradt. De már azt is tudjuk, annak ki lesz a gazdája  :-)

(Bocsánat a fényképek minőségéért, de vakuval csak így sikerült.)





Japán barack - fehérben

Ez a fa is még nyáron készült. Pont olyan, mint a rózsaszín Japán barack, mégis más hatása van. Egyrészt a színe miatt, másrészt azért, mert kétszer ugyanazt nem tudom megfűzni, bárhogy is szeretném.
Mit gondoltok, melyik szebb?

Bogyósok

 Ezek a fák még nyár elején készültek. A piros bogyóst Csilla kérte, míg az arany-bordó a nagyobbik fiam színvilága. Ő kezdte el az ágak fűzését, de már én fejeztem be.
Mindkettő azonos fűzésű és méretű.

Nagyon régen nem frissítettem a blogot, ennek több oka volt, amit itt most nem részleteznék.
Köszönöm mindazoknak akik ezidő alatt is látogatták oldalaimat, és visszamenőleg írták kedves megjegyzéseiket. valamint azoknak is, akik aggódtak értem, érdeklődtek felőlem.
Köszönöm mindenki eddigi türelmét, igyekszem minden hozzászólásra és levélre hamarosan válaszolni.