Ez a fácska unokahúgom névnapjára készült.
Kedvenc színe a fekete, amit pirossal és bordóval párosítottam. Olyan, mint a csodafa, csak még fűztem hozzá apró-bimbós ágakat.
Úgy láttam, sikere volt, és ez nagyon jólesett.
2009/04/16
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
A színkombináció nagyon jó lett, Éva, van érzéked a színekhez, ez látszik. És fekete törzsű fák is vannak, vagy ha nincsenek, akkor most már van egy! Biztosan azért, mert említetted, hogy az unokahúgodnak készült, de látok benne valamiféle tinédzseres ellenszegülést, erőt, buzdulatot, amit talán Te is éreztél és a bimbós, magasba tekergő ágakkal sikerült megszelidítened, megpuhítanod, nőiesebbé tenned. Nem csodálom, hogy örült neki, biztosan magára ismert benne. Boldog Névnapot az unokahúgodnak!
VálaszTörlésÁtadom a jókívánságod Ági, de titkon remélem, hogy unokahúgom is nézi néha-néha a blogot.
VálaszTörlésBevallom ezt is minta alapján készítettem, csak a színek egészen mások, az alaphoz képest. Pont azért, amit Te is jól látsz Ági, ez tényleg személyre szabottan készült.
Nagyon tetszik mind a három új remekműved, Éva, amiket a tavaszi szünetből visszaérkezvén most egyszerre csodálhattam meg! Kedvencem pedig ez a legutóbbi, mert a kacskaringós indák számomra egy csöppet szecessziós hangulatot kölcsönöznek neki és megidézik a női lélek érzékenységét és finomságát. Gratulálok! Alkotónak és ünnepeltnek is.
VálaszTörlésÖrülök Csilla, hogy újra köztünk vagy! Hiányoltam is megjegyzéseidet, de most kedvesen pótoltad mindet. Köszönöm!
VálaszTörlésDe gondolom jó volt a szünet képernyő nélkül :-)